Fás szárú növények ültetési távolsága a szomszéd ingatlanjától

Dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász fejtegetései a fás szárú növények és a szomszéd ingatlanja vonatkozásában.

A növények telepítése miatt kialakuló szomszédviták megkeseríthetik az ingatlan tulajdonosok, használók mindennapi életét, megoldásuk, pedig, rendszeresen felmerülő problémát jelent a településeknek. Mivel a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet igen szűkszavúan rendelkezik a tárgykörben, egyes különleges területekre vonatkozó előírásokat leszámítva, központi, részletesebb jogszabályok hiányában, az ilyen jellegű szomszédviták megelőzésének szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatáskörébe tartozik.

Idézet a jelzett Kormányrendeletből: „Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.”

A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen, a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez (vagy kivágásához) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján. Az út tartozékának számít a hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével.

Szintén külterületen a parti sávban tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, amely a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását akadályozza, a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet szerint.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelet alapján a temetői munkáknál a fák ültetésére a temetői szabályzat az irányadó.

Szükséges megemlíteni, hogy a település helyi építési szabályzata is tartalmazhat olyan előírásokat, amelyek a növények telepítésének kérdéskörét érintik.

Az említett jogszabályok, és a növényültetésről szóló helyi rendelet összhangjának megteremtésére figyelemmel kell lenni.

Az alábbi önkormányzati rendeleti példa a telepítési távolságokra, szabályozás hiányában, iránymutató lehet.

A legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlan épületeitől:

a) virág, hagyma esetén 0,30 m,

b) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor esetén 1,50 m,

c) szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa esetén 2,00 m,

d) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa esetén 2,50 m,

e) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa esetén 3,50 m,

f) alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa esetén 5,00 m,

g) cseresznyefa, továbbá az a) – f) bekezdésben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár,

fűz, akác, fenyő esetén 7,00 m,

h) dió és gesztenyefa esetén 8,00 m.

A fenti jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak arra nézve, hogy mely hatóság jár el, és milyen szankciókkal élhet, amennyiben előírásaikat megsértik. Helyi rendelet esetén a jegyző az illetékes. Abban az esetben, ha a növényzet a szomszédok szükségtelen zavarását okozza, akkor a tevékenységgel kapcsolatban, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény alapján, birtokvédelemi eljárást lehet indítani a jegyzőnél és lehet kérni a zavarás megszüntetését, és/vagy az eredeti állapot helyreállítását. Ha a birtokháborítás óta már egy év eltelt, a kérelemmel közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni.”